Amíg az általános közgondolkodás olyan, hogy „korrupció az, amiből engem kihagytak”, az üvegzseb falra hányt borsó marad. A panamák oka ugyanis nem egyszerűen enyves kezű politikusok összeesküvése. Társadalmi betegség kórtünete a mostani helyzet. A korrupció ellen nem új (vagy új festékkel átmázolt) bizottságok, hivatalok, szervezetek révén kell felvenni a kesztyűt, hanem az állami gazdálkodás és a társadalmi közgondolkodás reformjával.
Benyújtotta a kormány a korrupcióellenes, három javaslatból álló csomagját hétfőn az Országgyűlésnek.
A Demokratikus Koalíció szerint a kormánypárt korrupcióellenes javaslatcsomagja csak azt a célt szolgálja, hogy újra meginduljanak az uniós pénzek, „amiket el lehet majd lopni”.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által a korrupciós kockázatok feltérképezését támogató elektronikus adatfelvevő, feldolgozó és térképi megjelenítő rendszer fejlesztésére kiírt közbeszerzést az InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda Kft. nyerte meg nettó 18 millió 375 ezer forinttal − az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába. A felidézett ügyekből kiderül: a vállalatvezetők belebukhatnak ugyan, és a cégek gyakran vaskos büntetéseket kénytelenek fizetni, ám az sohasem derül ki, hogy kinek a zsebében landoltak a csúszópénzek.
Az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott korrupcióellenes törvénycsomagtól azt várja a kormányzat, hogy a lehető legtisztább viszonyok alakuljanak ki a közbeszerzési eljárásokban, és azok akik nem megfelelő eszközökkel akarnak előnyhöz jutni, bírságot kapjanak és pozíciót veszítsenek - erről Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter beszélt újságíróknak egy háttérbeszélgetésen.
